Márton Böjte – Poet
I was born in Várpalota in 1947, as the first child of a poor mining family.
In addition to work, I could only write a little, the fatigue of everyday life knocked the pen out of my hands, and sometimes sarcastic comments (What do you want?)
I didn’t argue, in addition to my illnesses, I dealt more with writing and reading.
I became a member of the Creative Writers’ Circle of Várpalotai Library.
In addition to intensive work, I wrote more and more, I learned a lot about literature from Élzsébet Éltető.
I appeared with three poems in the Anthology published by the library, I was happy, and then as a member of the Ősi Kovács Workshop, we appeared a lot, and were invited to Marosvásárhely, among others.
I am a permanent member of the Ősi Kovács Creative Workshop,
With a gold ART diploma, I appeared in the Anthology of the Kovács Creative Workshop with ten poems,
I am an ART certified knitter of the Cserhát art circle and also a knitter with a level award.
The wails of the night
The streets are fenced off.
his eyes were thrown into a pit
my burning soul, my lungs
gasping and stifling, he stood up.
Fences red with blood,
straw bags with broken faces,
torn sheet stains
garden’s syphilitic pains.
That it should burn
Why is that. for whom
also for a plate of soup
also for deep desire.
And the rags of the well are fluttering.
torn pants, bras,
and I burn in the fire of hell.
just don’t let a doctor see me.
How am I crazy?
the world around me is alcoholic
cognac, colorful intoxicating flower,
billionaire villas are dancing.
I stumble at night
in proportion, I wonder
am i a fraction too?
I don’t count how many.
You wail, your thoughts are surrounded
I’m bleeding, I’m beating, I’m being thrown into a pile,
from the open windows of my own purple-eyed room
the wail was close to me.
Márton Kismezei Böjte. Várpalota September 7, 2023
Trembling
I hid trembling
behind your eyelashes
and become mist
I can see my dream.
Everything shines there
in your room glowing with kisses,
and your tears flowed
all over my burning face.
I shouted, only silence
rushed to your lips,
I hid trembling
behind your eyelashes.
Márton Kismezei Böjte. Várpalota. September 7, 2023
Crushing morning
Crushing morning
and the cane basket says hello,
frozen mop
knocks discolored,
soft panting, in my ear
snowdrops are falling.
It melted into my neck
tear of the sky
unbuttoning
dumplings in my hand
I knead and roll.
Her belly keeps getting bigger
for the merry snowman.
Oh and the window
flowers in a bouquet
I take it, my nails
it cracked as i took it.
The rooster crowed loudly
his voice is not sharp, frozen,
and the green painted gate
the wind asked him to dance.
the broom crouched down trembling.
From the smoke of the chimneys
drove a pretzel a
trembling bell.
bell ringer didn’t catch a cold
tasted the mulled wine.
my hands were cold
shocked by my jacket
and froze at the doorknob of the night
flag scarf. I ran to warm up
because my numb feet were cold.
Márton Kismezei Böjte. Várpalota. September 7, 2023
Böjte Márton
Költő
1947- ben születtem Várpalotán, szegény sorsú bányászcsalád első gyermekeként.
Munka mellet csak keveset írhattam a mindennapok fáradtsága kiverte kezemből a tollat, és néha elvették a kedvemet gúnyos megjegyzések (Mit is akarsz te?)
Nem vitatkoztam, betegségeim mellet egye többet foglalkoztam írással olvasással.
Várpalotai Könyvtár Kreatív író körének a tagja lettem.
Intenzív munka mellet egyre többet írtam, Éltető Erzsébettől sokat tanultam az irodalomról.
A könyvtár gondozásában megjelent Antológiában három verssel jelentem meg, boldog voltam, majd az Ősi Kovács Alkotóműhely tagjaként sokat szerepeltünk, meghívtak többek közt Marosvásárhelyre is.
Az Ősi Kovács Alkotó Műhely örökös tagja vagyok, Arany ART okleveles a Kovács Alkotóműhely Antológiájában tíz versel szerepeltem,
Cserhát művészkör ART okleveles, és nívódíjas kötője is vagyok.
Az éjszaka jajkiáltásai
Bekerítettek az utcák.
szemét gödörbe lökték
lángoló lelkemet, tüdőm
zihál fuldokolva kiállt.
Vértől vöröslő kerítések,
törött arcú szalmazsákok,
szakadt lepedő foltjai
kert szifiliszes fájdalmai.
Hogy égni kellene,
miért is. kiért is,
egy tányér levesért is
mélyhangú vágyért is.
S a kút rongyai lobognak.
szakadt gatyák, melltartók,
és a pokol tüzén égek.
csak orvos ne lássa lelkem.
Hogy bolond vagyok?
körülöttem alkoholista a világ,
konyak, színes bódító virág,
táncolnak milliárdos villák.
Megbotlok az éjszaka
hányadékában, vajon
én is hányadék vagyok?
hányadik vagyok, nem számolom.
Jajgatok, bekerítettek a gondoltok,
vérzek, vernek, verembe löknek,
saját lilaszemű szobám tárt ablakaiból
mellém szegődött a jajkiáltás.
Kismezei Böjte Márton. Várpalota. 2023. szeptember 7.
Remegve
Remegve bújtam
szempillád mögé,
s köddé válni
látszik álmom.
Mindenem ott ragyog
csóktól izzó szobádon,
s könnyeid futottak
végig égő arcomon.
Kiáltottam, csak csend
rohant tova ajkadon,
remegve bújtam
szempillád mögé.
Kismezei Böjte Márton. Várpalota. 2023. szeptember 7.
Zúzmarás reggel
Zúzmarás reggel
s a vesszőkosár köszön,
fagyott felmosórongy
színevesztetten kopog,
halk lihegés, fülembe
hódara zuhog.
Nyakamba olvadt
az ég könnye,
kigombolkozok,
kezemben gombócokat
gyúrok s görgetem.
Egyre csak nő a hasa
a vidám hóembernek.
Ó és az ablak
virágait csokorba
szedem, körmöm
ahogy szedtem berepedt.
Kakas kukorékolt egy nagyot
hangja nem éles fagyott,
s a zöldre festett kaput
a szél táncra kérte.
a seprű dideregve le guggolt.
A kémények füstjéből
perecet hajtott a
didergő harangszó.
harangozó nem fázott,
kóstolgatta a forraltbórt.
kezem fázott hideg futott
meglebbentette a kabátom,
s az éj kilincsére fagyott
lobogó sálam. melegedni futottam
mert fázott a elgémberedett lábam.
Kismezei Böjte Márton. Várpalota. 2023. szeptember 7.
*Submitted by Ilona Lakatos – Magazine International PR Consultant (IPRC), & CPS International Gallery Manager
